Pages of Márta Baranyai

Pages of Márta Baranyai

We have 23 guests online
Istennők
There are no translations available.

 

Istennő-kultusz már a kőkorszakban is létezett, ősi teremtésmítoszok és hiedelmek részeként. Az évezredek során az istennőknek több ezer nevet adtak, de mindig természet-anyaként ábrázolták őket.

Az istennők a spiritualitás és a vallás egy ősi arcát képviselik, amely a Teremtő női természetét testesíti meg...származzanak akár az ősi, akár a modern kultúrákból vagy vallásból, legyen az görög, római, egyiptomi, maja, afrikai, keresztény, tibeti vagy buddhista.

Évezredekkel azelőtt, hogy a zsidók, a keresztények és muzulmánok megelégelték a nőuralmat, és átalakították a vallást - a Földközi tenger körüli vidékeken, Közel- Közép- és távol-keleten mindenütt Istennőt imádtak, és nem Istent.

Az istennőknek népenként, kultúránként más-más nevük volt: Egyiptomban Isisnek, vagy Hathornak, Indiában Danunak, a suméroknál  Ishtarnak, a bibliai területeken pedig Astartének nevezték. Krétában ő volt a darázsderekú, meztelen mellű nő, a kígyókkal.

A Jehova előtti időben, a legkorábbi följegyzésekben nem mint Földanyát ismerték, hanem mint az "Egek királynőjét". Voltak Nap Istennők, akik a Hold Istennők fölött uralkodtak. Sőt, az írásnak, bölcsességnek, jognak és háborúnak is voltak istennői. Kései utódaikat is megtalálhatjuk i.e. 500 körül Athénban, a háború és a bölcsesség görög istennői alakjában. A történelem előtti időkben - a Mezopotámia és Egyiptom előtti évezredekben - többségben nőket ábrázoló rituális szobrokat készítettek.

A templomi istentiszteletet papnők szolgáltatták, és ők látták el a templomok üzleti és pénzügyi dolgait. A sumérok az agyagtábla feltalálását és az írás művészetét is egy istennőnek tulajdonították, a legkorábbi sumér írásokat az Egek Királynőjének templomában Erechben találták. E rengeteg bizonyíték ellenére a mai kor embere alig van tudatában ezen ősi Istennő-imádatnak, az asszonyok egykori magas státusának.

Istennőkből boszorkányok

Az időszámítás előtti 3000 környékén szép lassan felmorzsolódtak a matriarchális társadalmak. Az északról beáramló új népek ugyanis patriarchális, férfiuralmú társadalomban éltek, lételemük volt az öldöklés, a háborúskodás.  Lóval vontatott harckocsijaik átütő erejűnek bizonyultak, és bármerre mentek, ők letten az uralkodók. Ezek az északi népek hozták magukkal a fény fogalmát, mely a jót jelképezte, és a sötét fogalmát, mint a rossz megtestesítőjét, és ők imádták a fenséges férfi istenséget, akit gyakran ábrázoltak viharistenként, kezében tűzzel vagy villámmal. Az ősi világ mitológiájában nyomon követhető az új férfi istenség harca a régi Nagy Istennővel. Babilonban Marduk férfi isten vette az át az uralmat, Egyiptomban - Ré, a fény ura, és Ptah kerekedett az istennők fölébe. A Biblia jó néhány sora megemlíti, hogy a Kánaán földjét elfoglalók még generációkon át harcoltak az Egek Királynője és Baál ellen. Amikor a férfiuralom teljes lett a világon, az istennők követőit üldözni kezdték, az istennőket a gonosz szolgáinak, boszorkányoknak nevezték.

A boszorkányok azonban még évszázadokig csak a papság szemében voltak gonosz személyek. A nép továbbra is tisztelte őket, elismerte tudásukat. A boszorkányság az időszámítás utáni évszázadokban a természetvallásra utalt, és a boszorkányok, ezek a különös tehetséggel megáldott nők a magasabb rendű égi hatalmak és az emberek közötti  közvetítők voltak.

A bölcsek fortélyai

A boszorkányság angolul eredetileg azt jelentette: "a bölcsek fortélyai, ügyessége". A bölcsek pedig azok voltak, akik a természet útját követték, összhangban voltak annak erőivel, ismerték a gyógynövények és az orvoslás tudományát, hasznos tanácsokkal látták el közösségük tagjait, és ugyanolyan nagyra becsült, szinte szent emberek voltak, mint a sámánok a falujukban. "Varázseszközeik", rituáléik pedig kísértetiesen megegyeztek az ókorban használatos tárgyakkal, rítusokkal, azokkal, amiket az ókori istennők templomaiban végeztek.

Boszorkányból újra istennő!

A modern boszorkányság (vagy ahogy egyre inkább terjed: az újkori  istennő-vallás) természetalapú hit, ezért akik az istennőt bálványozzák, a természetet is szeretik. A mai kor boszorkányai azt vallják magukról, hogy övék a világ legdemokratikusabb vallása. Nincsenek követendő dogmáik, pusztán néhány egyszerű alaptétel, amit igaznak fogadnak el. Az egyik, hogy aki nem ülteti el a gonosz magjait, az jóságot fog visszakapni, hiszen minden tett többszörösen hat visszafelé, arra, aki cselekszik.  A másik fontos tézis, hogy nem szabad a természet bőségét rosszul felhasználni azáltal, hogy megzavarjuk az egyensúlyát. Tehát amit az ember elvesz a természettől, azt vissza is kell szolgáltatnia, hogy kiegyensúlyozottan legyen képes tovább működni. Tehát az a nő, aki hajlandó elfogadni a benne rejlő tökéletesség lehetőségét, és nem esik túlzásokba, az sok mindenre képes. A benne rejtőző istennőt bárki megszólíthatja, segítségét kérheti. Ha ugyanis valaki megtalálja önmagában a hozzá leginkább közel álló "istennő-energiát", akár csodákra is képes lehet.

Az istennők energiája megújítja az anyatermészet iránti megbecsülésünket és tiszteletünket, meggyógyíthatja és megerősítheti benső, női bölcsességünket.

 
 
Joomla 1.5 Templates by Joomlashack