A macskák már ősidő óta szoros kapcsolatban vannak a természetfeletti erőkkel, és a mágiával. Szerepet kapnak a régi mondákban, a népek mitológiájában. Istenek bújnak macskaformába, vagy éppen ez az állat a segítőjük, a hírvivőjük...

A macska jellemzői: kilenc élet, kíváncsiság, függetlenség, ügyesség, kiszámíthatatlanság, gyógyerő.

- Az ókori Egyiptomban kivételezett megbecsülésnek örvendett. A táncnak, szerelemnek, örömnek, zenének patrónusát, Básztet istennőt, a napfény hozóját macskafejjel, kezében szisztrummal – korabeli zeneszerszámmal - ábrázolták.

Az egyiptomi néphagyomány szerint isten gyermeke a vadmacska, aki visszaszerezte a Napszemet. A fényt visszaverő macskaszem nevének eredete talán ilyen messzire nyúlik vissza.

A szem, a fény befogadásának szerve a Napot, az éltető fényt, a világosságot, a Holdat, a csillagokat, a látást, az értelmet, a tudást, az intuíciót, az éberséget, és a mindent látó Istent jelképezi.

- A macska Itáliában Diana istennő jelképévé vált, aki a termékenység, a vadászat, a Hold istennője volt.

A macska latin neve "felis". A felicitas, femina kifejezések a termékenységet, a bőséget, a szerencsét és a nőt jelentik. Érdekes hogy mind ’’fe’’ szótővel kezdődik.

- Az ősi Rómában a macska a szabadságot jelképezte.

- A germán mitológiában a macskát Freya istennő szent állatának tartották, vele azonosították, aki a termékenység, szerelem, a tavasz és újjászületés úrnője.

- A kelták szemszögéből nagyon közel volt a másvilághoz - ezért álltak bölcs asszonyok, mágusok és sámánok oldalán.

- Japánban az integető szerencse macskáról több legenda is él: a macska mancsa megvéd és rendre int. A festményeken a macskát, mint a Nap szövetségesét ábrázolják.

- Kínában úgy hiszik, hogy a macska – a mao – látja a szellemeket és a démonokat.

- Az angol tengerészek egyenesen a szerencse zálogának tartották főleg a fekete macskákat. Minden valamire való hajón voltak macskák, akiket - némi gyakorlati okból - nagy becsben tartottak. Hajótöréskor is elsőként a macskákat mentették.

- A magyar néphit a boszorkányokhoz kapcsolja, mint kísérő állatot.

Az álmos könyvek is különös figyelmet szentelnek nekik.

A macskákról pozitív és negatív babonát egyaránt szép számmal lehet találni.

A legtöbb macskaellenes hiedelem megszületése a középkorra tehető.

A fekete macska megkülönböztetett figyelmet élvez a babonások körében: varázserőt tulajdonítanak neki. Sokan baljós előjelet vélnek benne felfedezni, sőt, néhányan azt tartják, rontó szeme van.

Mások viszont szerencsehozónak tulajdonítják.

A macska időjósló képességét évszázados népi megfigyelések igazolják. Ha például a cica odaül a kályhához, hideg idő várható, vagy tartós esőre lehet számítani, ha a macska hosszasan tisztálkodik stb.

Sokan tulajdonítottak és tulajdonítanak ma is gyógyító erőt a macskáknak. Élt például az a hiedelem, hogy a macska - főként a fekete - megvéd a betegségektől. A népi orvoslásban felhasználták a macska szőrét, karmait és egyéb részeit, de voltak "macskabarátabb" módjai is az állat segítségével való gyógyításnak.

A macskák gyakran merítenek a szellemi energiából, különösen, ha azt gyógyításra vagy szertartásra használják. Így került a macska a javasasszonyok, a varázslók mellé.

Az ősi heraldika nem egy esetben alkalmazta címerállatnak: a macska nem engedi hogy megfogják, és nem tűri a bezártságot, ezért a szabadság jelképeként is értelmezhető...